Tényleg hangokat hallanak a skizofrén betegek? Több személyiséggel rendelkezik egy skizofréniával diagnosztizált személy? Valóban csak gyógyszerrel kezelhető ez a betegség?
Filmek, könyvek előszeretettel foglalkoznak a skizofréniával és a személyiségzavarokkal, emiatt a köznyelvben gyakran összekeveredik a betegségek pontos meghatározása, és rengeteg tévhit áll fenn.
Mi a skizofrénia?
A skizofrénia egy úgynevezett spektrumbetegség, ami azt jelenti, hogy mind tüneteit, mind súlyosságát tekintve egy meglehetősen széles skálán (spektrumon) mozog. Újabb kutatások alapján nem lehet egyértelmű határt meghúzni a skizofrénia és a hangulatzavarok (pl.: bipoláris zavar) között, ugyanis hasonló genetikai háttérrel, pszichotikus tünettannal, hangulati szabályozatlansággal, valamint magatartástünetekkel rendelkeznek.
Már megjelenés tekintetében is vannak különbségek férfiak és nők között. Kialakulhat tinédzserkorban is, de első tünetei jellemzően fiatal felnőttkorban jelennek meg, férfiak esetében valamennyivel hamarabb, mint a női betegeknél. A betegség kialakulására hatással lehet nők esetében a gyermekszülés és a változó kor (40-45 év) is.
Bár a skizofrénia lehet örökletes betegség is, környezeti tényezők ugyanúgy hatással vannak kialakulására, erősségére. Genetikai szempontból meghatározó, hogy a skizofréniával élő rokon milyen közeli, ugyanis a rokonsági fokkal arányosan nő az esély a betegség kialakulására. Kutatások kimutatták azt is, hogy annál, akinél a rokonságon belül bipoláris zavarral küzdő személy él, nagyobb a kockázata a skizofrénia kialakulásának.
Környezeti tényezőként megemlítendő többek között születés előtt az anya által átélt stressz mennyisége, szülési komplikációk, a lakókörnyezet, valamint a droghasználat, például a kannabiszhasználat is növeli a skizofrénia kialakulásának esélyét.
Tünetek:
A betegeség kezdetét jelző, megelőző (prodromális) időszakot főként negatív és kognitív tünetek jellemzik, és inkább az első epizóddal jelennek meg a legtöbb ember által ismert pozitív tünetek.
A két fő kategória, amibe sorolni lehet a skizofrénia tüneteit, a negatív és pozitív tünetek csoportja. Ez nem azt jelenti, hogy ez egyik kategória a jó, a másik pedig a rossz tüneteket foglalja magába. A pozitív tünetek nincsenek jelen egy egészséges személynél, a negatív tünetek pedig egyfajta hiányzó viselkedésként észlelhetők, tehát egy egészséges ember rendelkezik ilyen mentális képességekkel, de egy skizofréniában szenvedő személy már valamilyen mértékben „elvesztette” ezeket.
A legtöbb beteg több olyan időszakot él át élete során, amikor a pozitív tünetek jóval erősebbek, ezt pszichotikus epizódoknak nevezzük. Az epizódok közötti időszakban szinte teljesen átlagos életet tudnak élni, van azonban olyan is, hogy az első epizód után megjelennek a negatív tünetek, amik sokáig fennmaradhatnak és súlyosbodhatnak is.
Pozitív tünetek:
Hallucinációk: ez talán a legközismertebb tünet, ami mind az öt érzékszervet érintheti. A betegek ebben az esetben valóban olyan hangokat hallhatnak, amit más emberek nem. Ez lehet zene, emberi hang, ami akár kritizálhatja őket vagy parancsolhat nekik. Gyakori az is, hogy szemeket látnak, amik figyelik őket. Ezt sok beteg rajzokban is ábrázolja, ami segíthet a feldolgozásban.
Téveszmék: ezek olyan, általában az én-re vonatkozó, téves gondolatok, amik azért jelennek meg, mert a beteg képtelen megkülönböztetni a valós és valótlan dolgokat. Lehetnek vallásos, üldöztetéses, bűnösségi, hipochondriás, féltékenységi stb. téveszmék. Előfordulhat, hogy a személy nem érzi sajátjának a gondolatait.
Inkoherens gondolkozás: értelmezhetetlen, csapongó gondolatok jelennek meg.
Dezorganizált magatartás: ahogy az elnevezés is árulkodik róla, az illető viselkedése, beszédje rendezetlen, mozgása nyugtalan, gátolt.
Negatív tünetek:
Érzelmi élet elszegényedése (affektív sivárság): ilyenkor a beteg érzelmei eltompulnak, érzelmi kiüresedettséget érezhetnek.
Motiváció csökkenése/hiánya: megnehezíti a döntéseket, a teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Szociális visszahúzódás: az érintett személy elidegenedik a környezetétől, visszahúzódik belső világába, bizalmatlan lesz.
Anhedonia: örömtelenségérzés, azok a tevékenységek, amik korábban örömet okoztak érdektelenné válnak. Számos területen jelentkezhet, hatással lehet a munkára, szexuális életre, táplálkozásra, korábban kedvelt hobbikra.
A negatív és pozitív tünetek mellett vannak kognitív és affektív tünetek is.
Kognitív tünetek: koncentráció- vagy figyelemzavar, memóriazavarok, végrehajtó funkciók zavara, valamint a szociális kogníció hiánya.
A szociális kogníció egy képesség, aminek segítségével pontosan, megfelelően tudjuk érzékelni más emberek szándékait, személyiségét, gondolatait, érzéseit. Ez a zavar a betegség legfőbb viselkedésjellemzőjének tekinthető. A szociális kognícióban jelentős szerepet játszik a mentalizáció. Ez egy olyan készség, ami nélkül nem tudnánk értelmezni más emberek mentális állapotát, így nem tudnánk vágyat, szándékot vagy érzelmet tulajdonítani nekik. Leegyszerűsítve tehát a szándék-értelmezés képessége. A skizofréniában jelentős mentalizációs hiány figyelhető meg, probléma akadhat emiatt például az irónia felismerésével is.
Affektív (érzelmi) tünetek: szorongás, depresszív tünetek, öngyilkossági hajlam.
Míg a pozitív tüneteket viszonylag egyszerű felismerni, és megkülönböztetni más betegségektől, addig a negatív tünetek sokszor összetéveszthetőek a depresszió jellegzetes tüneteivel, ezért fontos kellő figyelmet fordítani arra a személyre, akin hasonló jeleket észlelünk, és minél hamarabb szakember segítségét kérni.
Ez azonban nem olyan egyszerű. A betegség talán egyik legnagyobb nehézsége maga a betegségbelátás. Ennek hiánya a skizofréniában a 60%-ot is elérheti. A legtöbb skizofrén beteg nem veszi észre, vagy nem is hajlandó beismerni, hogy beteg, ami jelentősen megnehezíti a betegség kezelését, sokszor visszaeséshez vezet. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy valamilyen módon megfelelő kezelést kapjon az érintett, mert az idő múlásával a tünetek súlyosbodnak és egyre csökken az esély a gyógyulásra.
Mi történik, ha eljut a beteg egy szakemberhez?
Ennél a betegségnél semmiképp nem kerülhető ki a gyógyszeres kezelés, amit érdemes minél hamarabb elkezdeni az előbb leírtak miatt. A teljes felépülés nem garantált, vannak olyan esetek, amikor bizonyos tünetek, esetleg enyhébb formában fennmaradnak, de a hosszú távú gyógyszeres kezelés mindenképpen növeli a gyógyulás esélyét.
A betegségbelátás hiánya miatt fontos a beteg pszichoedukációja, tehát a betegség tüneteinek, kezelésének ismertetése. Emellett elengedhetetlen a mentális felépülést egyéni vagy csoportos terápiával segíteni, amire alkalmas lehet többek között a művészetterápia, családterápia, mozgás-táncterápia is. Egy kifejezetten skizofrén betegek számára kifejlesztett terápia az úgynevezett metakognitív tréning. Ennek célja a pszichózisok kialakulásában, fennmaradásában szerepet játszó gondolkodásbeli torzítások felismerése és korrigálása, általában kiscsoportokban.
Ennél a betegségnél semmiképp nem kerülhető ki a gyógyszeres kezelés, amit érdemes minél hamarabb elkezdeni az előbb leírtak miatt. A teljes felépülés nem garantált, vannak olyan esetek, amikor bizonyos tünetek, esetleg enyhébb formában fennmaradnak, de a hosszú távú gyógyszeres kezelés mindenképpen növeli a gyógyulás esélyét.
Készítette: Árpás Bítia
Források:
https://semmelweis.hu/pszichiatria/betegellatas/a-szkizofrenia-tunetei-es-kezelese/
http://real-d.mtak.hu/1005/7/dc_1410_17_doktori_mu.pdf
http://psychiatry.aok.pte.hu/tavoktatas/TT_001.pdf
https://www.janssen4patients.com/hu/betegsegek/szkizofrenia/a-szkizofreniarol/diagnozis
Kiemelt kép:
https://unsplash.com/photos/hCXwqmidMxY?fbclid=IwAR1zBpzU4YIkTaIKPWpP_0KyyarSLEgzp7ZkQvktkcJbe23Xk005_2s5IYY