A menstruáció mai napig tabusított téma. Nem sok helyen találkozunk valid információval a nőiesség ezen kulcsfontosságú aspektusáról. Sokszor a szülő sem ad gyermekének megfelelő tájékoztatást, amelynek egy része a téma tabusítása, de más szempontból pedig talán ő maga sem rendelkezik elegendő információval a menstruációról és az ekkor bekövetkező változásokról. Ezzel a cikksorozatunkkal szeretnénk letisztázni a felmerülő kételyeket, félreértéseket, valamint a bennetek is felmerülő kérdésekre választ adni.
Olvasóink tapasztalatára és véleményére is kíváncsiak voltunk, ezért az általunk készült kérdőív eredményeit is felhasználjuk cikkünkben. Követőink válasza alapján 39%-uk van tisztában a ciklus biológiai folyamataival (42 válasz), de 61% (64 fő) csak nagyjából, valamennyire, vagy egyáltalán nincs tisztában vele. Ahhoz, hogy adekvát információval tudjunk szolgálni, szakmai segítséget kértünk Dr. Gerencsér Gézától, a Liv Duna Medical Center szülészeti osztály vezető főorvosától. Vele készült interjúnkat olvashatjátok:
- Hány napos egy átlagos ciklus? Mi az, ami már kóros, mikor érdemes szakemberhez fordulni?
„Általában 21-35 napos ciklus a normális, amiből 3-7 napot ölel fel a menstruáció. De elmondható, hogy széles skálán mozog a ciklus időtartama és életkorfüggő. 18 év alatt normális, ha nem rendszeres a menstruáció, azonban 18 éves kor felett, ha 90 napig kimarad a vérzés és nem igazolható a terhesség, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni.
Fontos megjegyezni, hogy manapság sok a pcoval élő nő, amire jellemző, hogy sok menstruáció kimarad. Ennek oka, hogy a pco egy petefészek működési zavar, melynek során nincs minden hónapban peteérés, nem tud megrepedni a tüsző.
Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha nagyon sűrűn jön meg a menstruáció, pl. hetente. Hátterében állhat szervi de hormonális elváltozás is, ezért mindkettőt ki kell vizsgálni.
Ami szintén kivizsgálást és fokozott figyelmet igényel, ha menopauzában – amikor már évek óta nincs menstruáció – friss vérzés jelenik meg. Hátterében rosszindulatú folyamat állhat, ezért fontos orvoshoz fordulni.
Ha a vérzés mennyiségét tekintjük, akkor érdemes szakembert felkeresni, ha rontja az életminőséget, a mindennapi működést akadályozza pl. rendszeres ájulás vagy nagy fájdalom. Ekkor már társadalmi problémává is válhat, hiszen a nők, akik ezzel küzdenek, nem tudják ellátni feldatukat.”
Ahogy a doktor úr is kiemelte, nem csak a nőket érintő problémával állunk szemben. Hiszen egy nagy mértékű kóros elváltozás kihat a kapcsolatainkra, közvetlen környezetünkre, valamint az egészségügy igénybevételére is. Minél több nő érintett ezekben a nehézségekben – tekintsük pl. a pco-t – annál inkább társadalomi szintű problémává növi ki magát a helyzet. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy fokozatosan levetkőzzük a női nemi ciklust övező tabusítást.
- Mi is az a premenstruációs zavar?
„A pms általános rosszullétet jelent, mely inkább pszichés tünetekre vonatkozik: labilitás, depresszióra való hajlam. Tulajdonképpen hangulatingadozással jár, jellemző az ingerlékenység. Tünetek között szerepel a mellfeszülés, alvászavar. Gyakoriságát nehéz azonban megállapítani, hiszen szubjektív, de ha már az illető nem tudja mindennapi működéseit ellátni, akkor orvoshoz érdemes fordulni. A premenstruációs zavar a menstruáció megjövetelével véget ér. Fontos, hogy a pms nem egyenlő a fájdalmas havi vérzéssel!”
Válaszaitok alapján 92%-otok tapasztal hangulatváltozást pms alatt, (99 válasz), és legjellemzőbb lelki tünetetek az ingerlékenység, 49% (45 válasz), fizikai tüneteket tekintve pedig a derékfájás 61%. (51 válasz).
- Mi a különbség a premenstruációs zavar (pms) és a premenstruációs diszfóriás zavar (pdd) között?
„A pdd a pmsnél több pszichés tényezővel jár, pszichiátria területe felé közelíthet inkább. Az már mindenképp pszichiátriai kezelést igénylő tünetegyüttes. De ilyen drámai elváltozással nem szoktam találkozni.”
A PDD-vel élő nőknél nagyobb érzékenységet mutattak ki a normális ösztrogén és progeszteronkoncentrációra, illetve rendellenes neurotranszmitter-működést, főleg a szerotonint illetően. A PDDnek súlyosabb affektív tünetei és hatásai vannak az egyén életére, mint a PMSnek. A tünetek átlagosan 6 napig állnak fenn, az intenzitásuk a menstruációhoz közelítve csúcsosodik ki.
De lássuk mik is tartoznak a tünetek közé: kilátástalanság érzet, depresszió, letargikus hangulat, szorongás, feszültség, érzelmi labilitás, hosszú ideig fennálló düh és irritáció, nehézség a koncentrációban, kimerültség és fokozott energiacsökkenés. Az alvást is egyértelműen befolyásolja, tapasztalhatunk inszomniát, vagy éppen ellenkezőleg, fokozott aluszékonyságot.
A kérdőív kitöltői között az affektív tünetek közül a sírást szinte mindenki, frusztrációt, feszültséget is rengetegen említették, valamint a szorongás is visszaköszönt. De soroltak még türelmetlenséget, önértékelési problémákat, tehetetlenséget is, valamint a kényszerbetegségek felerősödése is megjelent. Illetve a válaszadók 33%-a alvási nehézséggel is küzd ezalatt az időszak alatt, míg 67% nemleges választ adott.
- Milyen kezelési módokat alkalmaznak a PMS és a PDD esetén? Mit lehet ezek ellen tenni?
„Két útja van: nem hormonális és hormonális megközelítés. A nem hormonális kezelési módok közé tartozik az egészséges életmód: megfelelő fizikai aktivitás, egészséges étrend követése. De sajnos nem ilyen egyszerű hiszen élettani folyamatokról van szó.
Akinek komoly panasza van fogamzásgátlót szoktak javasolni neki: ez a farmakológiai megoldás állandó hormonszintet biztosít, ezáltal nem lép fel hangulatingadozás. Fontos kiemelni, hogy nem mindenkit célszerű így kezelni, hiszen nem csak pozitív hatásai vannak a fogamzásgátlónak. De akinek az életvitelét ilyen szinten megnehezíti, annak érdemes lehet ezt a kezelésmódot választania.
A pms és a fájdalmas menstruáció közötti eltérésre mondhatjuk, hogy szubjektív, hiszen a toleranciától függ. Ezért van, akinek elegendő lehet a fájdalomcsillapító, valakinek inkább a fogamzásgátló válik be. 14 éves kor előtt nem írunk fel fogamzásgátlót a páciensnek, és a felírása előtt is illik kivizsgálást végezni a mélyvénás trombózisra való hajlamot illetően. Ezesetben ugyanis nem lehet ösztrogéntartalmú fogamzásgátlót felírni.
Mint már említettük, az életkorral is összefüggésben van, az idő előrehaladtával csökken a pms mértéke, de változó. Perimenopauzánál – menopauza környékén – kevésbé jellemző, de ott meg a lecsökkent ösztrogénszint megint csak hangulatváltozást idéz elő. Ezért akkor már klimaxos panaszokba vált át inkább.”
Na már most ahhoz, hogy kezelni tudjuk a PMS-t vagy akár PDD-t, első lépésként tudomást kell vennünk róla. A kérdőív kitöltők több, mint fele – 54% (55 válasz) azonban azt jelezte, hogy nem mindig veszi figyelembe a ciklusát mindennapi tevékenységei során, és 15% egyáltalán nem (15 válasz). A probléma forrása sokszor az, hogy a környezetünk se veszi komolyan a premenstruációs zavarhoz fűződő nehézségeket, így nők magukban is hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket. A válaszadók 79%-a is azt tapasztalja, hogy a környezetük elbagatellizálja a pmssel járó megpróbáltatásokat. (80 db válasz) Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a környezet is megtámogassa a nőket!
Milyen módon tehetjük ezt meg? Olyan javaslatokat tetteket, mint például: több segítséget nyújthatunk ilyenkor mindennapi tevékenységekben legyen szó pl. házimunkáról. A nők felé támasztott elvárásokat a ciklushoz igazítani, empátiával fordulni feléjük, nyíltan beszélni a nehézségről kulcsfontosságú! Írtatok még nasi és csokival való ellátást is, ami megdobja az endorfin szintjét, (boldogság hormon), tehát ilyenkor valóban érdemes magunkat megjutalmazni egy kis finomsággal.
Az öngondoskodást is rendkívül fontosnak tartjuk kiemelni a pms alatt. Megkérdeztük, ti hogyan szoktatok gondoskodni magatokról: pihenéssel, elegendő alvással, olyan ételek fogyasztásával, ami jól esik, több folyadék és vas tartalmú készítmények bevitelével, fizikai aktivitás csökkentésével, szükségletekre való odafigyeléssel!
- Milyen fizikai és lelki tényezők okozhatnak cikluseltolódást vagy vérzéskimaradást?
,,A menstruációs ciklus zavarának hátterében különböző okok állhatnak, például szervi vagy hormonális változások, ugyanakkor fontos kiemelni a pszichés és életmódbeli tényezőket is.
Életmódunk rendkívül meghatározó egészségünk szempontjából. A táplálkozásunk, az aktivitásunk és a stressz mind befolyásolják hormonális egyensúlyunkat, így ezeket a tényezőket semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a menstruációs ciklust szeretnénk górcső alá venni. Például harminc évvel ezelőtt a PCO olyan ritka volt, mint a fehér holló, manapság azonban minden rendelésen találkozhatunk vele, és összefüggést látunk az inzulinrezisztanciával. Ezért érdemes odafigyelni az ételek minőségére, amelyeket elfogyasztunk.
Extrém terhelés, vagy például olyan evészavarok esetén, mint az anorexia és a bulimia, a szervezetnek nem marad energiája a normális menstruációs ciklus fenntartására, hiszen a túlélésért küzd. Túlsúlyos nőknél pedig a méhtestdaganat jelent nagy kockázatot, aminek hátterében az ösztrogén olyan magas szintje áll, amit a progeszteron képtelen kompenzálni.
A rendszeres menstruációs ciklus összefügg az általános egészséggel, amit rendszeres testmozgással, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással, vitaminokkal, illetve megfelelő stresszkezelési módokkal segíthetünk.
A kérdőív kitöltői közül 112 válaszadóból 76% jelölte, hogy rendszeres a menstruációs ciklusa, 24% pedig, hogy nem az.
Hétköznapi nyelven a ,,stressz” megnevezés alatt számos eseményt, jelenséget és környezeti tényezőt érthetünk. Pszichológiai szempontból megkülönböztetünk eustresszt és distresszt. Előbbit akkor tapasztaljuk, amikor olyan stresszhelyzettel állunk szemben, amivel képesek vagyunk megbirkózni, illetve az a gyarapodásunkat szolgálja. Például egy vizsga eustresszként lehet jelen az életünkben, ha az általa kiváltott feszültségnövekedés arra buzdít bennünket, hogy tanuljunk és készüljünk fel rá. A vizsga sikeres teljesítésével pedig megszűnik a stresszhelyzet. Ezzel szemben, ha úgy véljük, hogy az adott stresszhelyzettel képtelenek vagyunk megküzdeni, lebénulunk, motiválatlanná válunk, és eluralkodik rajtunk a reménytelenség, distresszről beszélünk. Ha ez a helyzet hosszú időn át fennáll, a distressz krónikussá válhat, ami az egészségünkre rendkívül káros, így a menstruációs ciklus rendellenességét is okozhatja.
- Van-e a fogamzásgátló tablettáknak hatása a fizikai tünetekre és a hangulatra?
,,A fogamzásgátló tablettákat két csoportba sorolhatjuk: trifázisos és monofázisos. Előbbi lemodellezi a természetes menstruációs ciklus változó hormonszintjét, míg az utóbbi állandó hormonszintet biztosít. A premenstruációs zavar tünetei a trifázisos fogamzásgátló tabletták szedése mellett jelentkezhetnek, a változó hormonális szintnek köszönhetően, ezért ha valakinek súlyos panaszai vannak, érdemes lehet a monofázisos tablettát kipróbálnia.
Diszmenorrea, azaz rendkívül fájdalmas menstruáció esetén jó megoldás lehet a negyedéventi fogamzásgátló tabletta, ami évente 4 alkalomra csökkenti a menstruációk számát, ennek köszönhetően ritkábban kell szembenézni a tünetekkel. Ugyanakkor ez a tabletta leginkább azok számára elérhető, akiknek rendszeres a ciklusuk.
A fogamzásgátló tablettákat egyénre szabottan kell értékelni, így kiemelten fontos, hogy szakember segítségét kérjük a számunkra megfelelő gyógyszerkereséshez.”
A hangulatunk egy hosszú ideig (napokig, akár évekig) fennálló érzelmi állapot, mely a háttérben húzódik meg, mégis a viselkedésünk és gondolkodásunk egészét befolyásolja. Ezzel szemben érzelmeink jelenlétével és kiváltó okával általában tisztában vagyunk, illetve ezek rövidebb ideig tartanak (percekig, akár órákig). Ha megnézünk egy tragikus filmet, szomorúak leszünk – ez az érzelem, hiszen tudjuk a kiváltó okot (a film), tudatában vagyunk az állapotunknak, és kis idő elteltével, már nem érezzük magunkat annyira felzaklatva. Ha viszont napok óta lehangoltnak érezzük magunkat, de nem tudjuk megmondani, miért, és ez átszövi a gondolkodásunkat a mindennapokról – például minden sokkal nehezebbnek és elérhetetlenebbnek tűnik, ezt már hangulatnak nevezhetjük.
Fontos kiemelni, hogy érzelmi állapotunkat nem csak a velünk történő események vagy gondolataink határozzák meg, hanem a hormonális változások is nagy szerepet játszanak benne. Mivel a hormonális fogamzásgátlók befolyásolják a hormonháztartásunkat, nem meglepő, hogy számos fogamzágátlót szedő nő hangulatváltozásról számol be. Ugyanakkor a hangulatváltozás egyáltalán nem általánosítható: míg egyesek levertséget élnek meg, mások pont, hogy hangulatjavulást tapasztalnak, illetve vannak, akik szerint a fogamzásgátló segít a stabilabb érzelmi állapot fenntartásában.
- Létező jelenség a ,,brain fog” (agyköd) a menstruáció alatt?
,,Valóban beszélhetünk koncentráció- és memóriazavarról, ami egy átlagos menstruáció alatt is jellemző lehet, de erről inkább a várandósság kapcsán számolnak be. Ennek hátterében a progeszteron túlsúly állhat, és gyakori jelenségnek számít terhes nők körében.”
A ,,brain fog” más néven ,,agyköd” egy általános kifejezés az ideiglenes információfeldolgozási nehézségek, csökkent emlékezőképesség, gondolkodási nehézségek, illetve feledékenység leírására. Nem kérdés, hogy az agyköd lényegesen megnehezíti a mindennapi életben való manőverezést és a minőségi társas kapcsolatok fenntartását.
Az agyköd az élet több területén jelent nehézséget. A koncentrációs nehézségek által például egy hétköznapi beszélgetés is több erőfeszítést igényel, hiszen egyszerre kell figyelni a beszélgetőpartner mondanivalójára, összerendezni saját gondolatainkat, illetve szavakba önteni azt. Ennek következményeként pedig az elidegenedés érzése is megjelenhet.
Az agyköd gyakori előfordulása az énképünkre is negatívan hathat. Megkérdőjelezhetjük saját mentális képességeinket, esetleg hibáztathatjuk magunkat, ami csökkentheti az önértékelésünket.
- Mit lehet tenni nagyon erős fájdalom esetén, ami nem feltétlenül a fogamzásgátló tabletta szedése?
,,Fájdalomcsillapítók, illetve nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) segíthetnek. Emellett népi praktikák, mint a meleg tárgy helyezése a hasra, is beválhatnak.”
A kérdőív kitöltői között a válaszadók 62%-a jelölte (68 válasz), hogy szokott nagyon fájdalmas görcsöket tapasztalni a menstruációja alatt, illetve amikor azt kértük, hogy egy 1-10-ig terjedő skálán jelöljék be mennyire fájdalmas a menstruációjuk, 109 válaszból a következő eredmények érkeztek: 28% jelölte, hogy 1-3 között helyezkedik el, diszkomfortos vagy kicsit fájdalmas, 49% helyezte 4-6 közé – fájdalmas görcsök, amivel még lehet funkcionálni, végül pedig 23% jelölt nagyon fájdalmas menstruációt, amivel képtelen ellátni mindennapi feladatait, ezt 7-10 közé helyezték.
A fájdalom egyszerre érzékszervi és érzelmi élmény, ami valós vagy lehetséges károsodásra figyelmeztet bennünket. Maga a fájdalom, mint élmény tudatos kiértékelés eredménye, így a kifejezés, hogy ,,fejben dől el” alkalmazható erre a jelenségre. Az, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a fájdalomnak, illetve milyen elvárásaink vannak vele szemben, meghatározó lehet a fájdalom átélésekor. Nem mindegy, hogy a menstruációhoz közelítve előre felhergeljük-e magunkat, felkészülve a szenvedésre, vagy tiszta lapot adunk-e neki.
Ugyanakkor, ha már fellép a fájdalom, érdemes ismerni és kipróbálni pár fájdalomcsillapító technikát a fent leírtak értelmében.
- Tereljük el a figyelmünket! Ha képtelenek vagyunk a fájdalomra koncentrálni, a szenvedés élménye enyhülni fog. Számoljunk visszafelé hetesével, vagy végezzünk szorzásokat. Koncentráljunk az érzékszerveink által befogadott információkra: Mit látunk? Mit hallunk? Milyen illatokat érzünk?
- Minősítsük át az érzést! Ne fájdalomként gondoljunk rá, hanem nyomásként, esetleg feszülésként.
A premenstruációs zavar tehát a menstruáció előtt jelentkező szubjektív tünetek összessége, melyek között testi és lelki nehézségek egyaránt előfordulnak. A premenstruációs diszfóriás zavar ettől súlyosabb, több pszichés tünettel jár, melyek a menstruációhoz közelítve csúcsosodnak ki. A rendszeres menstruációs ciklus érdekében elengedhetetlen az egészséges életmód, hiszen a szervezetünk érzékeny egyensúlyának kibillenése – akár élettani, akár lelki tényezők, kiváltképp a stressz által – megzavarhatja a havi ciklust. A rendellenes vagy súlyos panaszokkal járó menstruáció enyhítésére felírt fogamzásgátlók valóban befolyásolhatják a hangulatot, ugyanakkor nehéz előre megmondani, hogy milyen irányba, hiszen ez egyénenként eltérő lehet. Ezért fontos, hogy kérdés és kétely esetén szakemberhez forduljunk. A brain fog, vagyis agyköd az élet számos területén okozhat nehézséget, aminek komoly pszichológiai következményei lehetnek. A fájdalom kezelésére pedig fordulhatunk gyógyszerekhez, de akár kognitív módon is megpróbálkozhatunk a megküzdéssel.
Források:
Atkinson, Richard C., Hilgard, Ernest (2005). *Pszichológia*. Budapest: Osiris Kiadó.
Motter, E., Hahn, A. C., & Aberson, C. (2018). The effects of oral contraceptives on mood and affect: a meta-analysis. https://digitalcommons.humboldt.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1356&context=etd
Johnson, H. E., & Ogden, J. (2024). Much more than a biological phenomenon: A qualitative study of women’s experiences of brain fog across their reproductive journey. Journal of Health Psychology. https://doi.org/10.1177/13591053241290656
https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2011/1015/p918.html
Képek forrásai:
https://pixabay.com/hu/photos/%c3%baj%c3%a9vi-h%c3%a1tt%c3%a9r-szervez%c5%91-napt%c3%a1r-791939/
https://pixabay.com/hu/photos/tabletta-l%c3%a1ny-netflix-n%c3%a9zni-7025874/
https://pixabay.com/hu/photos/tablett%c3%a1k-fogamz%c3%a1sg%c3%a1tl%c3%b3-tablett%c3%a1k-1354782/
https://pixabay.com/hu/photos/n%c5%91-test-f%c3%a1jdalom-pijamas-5941896/
kiemelt kép:
https://pixabay.com/hu/photos/cs%c3%a9sze-menstru%c3%a1ci%c3%b3s-menstru%c3%a1ci%c3%b3-3137095/
Írta: Palóczi Sári & Gerencsér Dóri