A placebo a latin szóból ered ami azt jelneti, hogy „tetszeni fogok” („I shall please”) és már a orvoslás tudomány kezdetétől használt dolog. A placebo terápiák célja, hogy szimuláljanak egy igazi gyógymódot, aktív hatóanyag vagy beavatkozás nélkül, például cukor tablettákkal vagy hamis műtétekkel. A placebo hatás úgy is jellemezhető, hogy egy változás a páciens betegségében és tüneteiben, ami a kezelés szimbolikus részének köszönhető és nem egy gyógyszeres vagy fiziológiai hatásnak. Korai pszichológiai kutatások nem találtak olyan ember típust amely receptívebb lenne a placebo kezelésekre, mint mások. A végzettség foka, szocioökonómiai státusz, nem és rassz sem áll kapcsolatban a placebo kezelés hatékonyságával. A placebo számos etikai kérdést vet fel, például, hogy egy orvos dönthet-e a placebo kezelés mellett, a páciens beleegyezése nélkül, ugyanis a placebo kezelés hatékonyabb lehet, ha a beteg nem tud róla, hogy placebo-t kap. Emellett a placebo kezelés akkor is tud hatásos lenni, ha a páciens tud róla, hogy nem kap igazi hatóanyagot. A placebo működésének fontos eleme, az elvárás vagy expektancia.
Az expektancia a tanulás elméletekből származik, ami két esemény közti információ megszerzéséről szól. Ha egy eseményt (A) rendszeresen egy másik esemény követ (B), akkor A esemény egy előre jelzője vagy prediktora lesz B-nek. Amikor kialakul ez a kapcsolat akkor mondhatjuk azt, hogy A esemény, B esemény expektanciáját váltja ki. Az orvoslásban ez azt jelenti, hogy a kezelés (A esemény), az állapotunk javulásának (B esemény) expektanciáját váltja ki. Fontos megjegyezni, hogy a placebo hatás nem csak egészségügyi térben jelenik meg, hanem vannak non-medikus placebok, amelyekkel a mindennapjainkban sokszor észrevétlenül találkozunk, mint például a koffeinnel vagy alkohollal kapcsolatos placebo. Ebben a cikkben a koffeinnel kapcsolatos placebo kerül majd rövid bemutatásra.
A koffein az egyik legszélesebb körben fogyasztott stimuláns a világon. Nem csoda, hiszen pszichológiai és fiziológiai hatásai köztudottak (emelkedett vérnyomás és éberség, csökkent fáradság, növekedett válaszkészség stb.) és alkalmazottak. A koffein a központi idegrendszerre hat, különösen az adenozin receptorokra, melyekre rákapcsolódva megakadályozza az adenozin kötődését, ami a fáradság érzéséhez vezetne. De nem csak idegrendszeri úton fejti ki hatását, hanem fontos szerepet játszanak -a már említett- elvárásaink is a koffein-élmény lezajlásában.
Három kategóriába lehet sorolni az expektanciákat:
- Inger expektanciák: a hit, hogy egy aktív hatóanyagot fogunk fogyasztani, a koffeinnél, ezt a hitet a kávé, tea vagy energia ital illata és íze válthatja ki.
- Válasz expektanciák: a hatóanyagra adott válasszal kapcsolatos elvárások. A placebo hatásnál ez a legfontosabb expektancia. A koffeinnél fontos, hogy valószínűleg jól ismerjük a fentebb említett hatásait, így akár az is előfordulhat, hogy még azelőtt kezdjük el érezni azokat, mielőtt felszívódna.
- Következmény expektanciák: a hatóanyag fogyásztásának következményével kapcsolatos elvárások. Ezek a típusú expektanciák széles spektrumon mozoghatnak, személyes, fiziológiai, pszichológiai következménytől, hogy például: „nem fogok tudni aludni”, szociális következményekig, hogy „a munkatársaimmal való kávézás, segíti a közös munkánkat”. De természetesen kiterjedhetnek akármilyen aspektusára az életünknek. A következmény expektanciáknak is szerepük van abban, hogy a fogyasztott hatóanyagot vagy kezelést, hogyan ítéljük meg.
Egy amerikai, egyetemi diákokból álló mintán kimutatták, hogy a koffeinnel kapcsolatos expektanciák pozitívan korrelálnak a koffein-élménnyel. Azok a diákok akik magasabbra értékelték a koffein fogyasztás pozitív hatásait, jobban is teljesítettek a kísérleti feladatokon, miután koffeint kaptak, vagy azt hitték, hogy koffeint kapnak. Természetesen akik tényleg koffeint kaptak nagyobb varianciát mutattak a placebo csoportnál, a kontroll csoporthoz mérve, az expektanciák így is 20%-át magyarázták a teljesítmények varianciájának. Ez nem azt jelenti, hogy az expektanciák tisztán befolyásolnák a teljesítményt, inkább azt, hogy az expektanciák prediktorként használhatók a koffein hatása alatti teljesítményre.
Ezek az eredmények megmutatják, hogy milyen fontosak is az elvárásaink egy szerrel kapcsolatban. A placebo egy megosztó és vitatott téma az etikai kérdések miatt, de nem kell rá úgy gondolni, hogy csak az egészségügyben vagy a kísérleti szobában találkozhatunk vele. A non-medikus placebok megmutatják, hogy a placebo észrevétlenül is az életünk része és, hogy mennyi izgalmas mechanizmust tartogathat akár egy csésze kávé is.
Szerző: Havasi Róbert Dániel
Felhasznált szakirodalmak:
- Dömötör, Zs., Szemerszky, R., & Köteles, F. (2015). Subjective and objective effects of coffee consumption — caffeine or expectations? Acta Physiologica Hungarica, 102(1), 77–85. https://doi.org/10.1556/aphysiol.101.2014.012
- Fillmore, M. T., & Vogel-Sprott, M. (1994). Psychomotor performance under alcohol and under caffeine: Expectancy and pharmacological effects. Experimental and clinical psychopharmacology, 2(4), 319.
- Kirsch, I., & Weixel, L. J. (1988). Double-blind versus deceptive administration of a placebo. Behavioral neuroscience, 102(2), 319. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0735-7044.102.2.319
- Margo, C. E. (1999). The placebo effect. Survey of ophthalmology, 44(1), 31-44.
- Smith, A. (2002). Effects of caffeine on human behavior. Food and Chemical Toxicology, 40(9), 1243–1255. https://doi.org/10.1016/s0278-6915(02)00096-0
Kiemelt kép: https://pixabay.com/photos/medicines-bow-syrup-cold-dose-1006802/