Tiszta lappal indulunk az életben, vagy vannak dolgok, amik már a fogantatásunkkor eldőltek? Kinek a felelőssége egy gyermek viselkedése, brutális cselekedete? A ’Beszélnünk kell Kevinről’ című film 2011-ben jelent meg Lionel Shriver azonos című regénye alapján, Lynne Ramsay rendezésével.
A film retrospektív vezet minket végig az eseményeken. Az elején megismerjük Eva-t, aki életének valószínűleg legnagyobb traumája után próbál felépülni, és megbirkózni a vele történtekkel, miközben a társadalom stigmáival is küzdenie kell. Visszaemlékezésekből ismerjük meg a történteket, hogy hogyan jutott a nő oda, abba a helyzetbe.
Eva első gyermekének az érkezése váratlanul érte, és még egyáltalán nem állt készen az anyaságra. Kisfiával, Kevinnel egyáltalán nem volt zökkenőmentesnek nevezhető a kezdet. A fiatal édesanya nehezen tudott ráhangolódni az újszülöttre, sok volt a stressz és a nehézség, miközben azzal a bűntudattal is küzdenie kellett, hogy valójában még nem állt készen a feladatra, és netalántán nem is szereti igazán a gyermekét. Az idő előrehaladtával kibontakozik, hogy a kisfiúban milyen kegyetlenség lakozik. Látjuk, ahogy rájön, hogy hogyan tudja manipulálni a körülötte lévőket, és hogy ezt milyen furfangosan meg is teszi. Míg végül az elsősorban anyjával szembeni kegyetlenségei végül egy brutális cselekedettel tetőpontjukat érik – legalábbis a film erejéig.
Ki vonható tehát felelősségre a szörnyűségekért? Ki volt valójában az okozója Eva és családjának a szenvedéseinek? A filmből nem kapunk megoldásokat, és valójában talán nem is lehet ilyen egyértelműen megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor a pszichológia bizonyos elméletei segíthetnek nekünk megérteni, mi állhat bizonyos viselkedések hátterében.
Kevin, a szóban forgó kisfiú feltehtően antiszociális személyiségzavarral (köznapi nevén pszichopátia) rendelkezett. Ezen személyiségzavarra jellemző a szociális normák mellőzése, mások jogainak a sértése, az alacsony frusztráció tűrés, felelőtlenség, és agresszív-kegyetlen viselkedés. Ezen dolgok miatt azonban bűntudatot nem éreznek, alapvetően az empátia hiánya figyelhető meg, és nem nagyon tanulnak a tapasztalatikból.
Cloninger személyiség pszichobiológiai modelljét megismerve kaphatunk egyfajta magyarázatot egy ilyen viselkedészavar kialakulásának mikéntjéről. (A modell önmagában nem szolgál diagnosztikai céllal!) Cloninger modellje alapján a személyiség temperamentumfaktorokból (ártalomkerülés, újdonságkeresés, jutalomfüggőség, kitartás) és karakterfaktorokból (önirányítottság, együttműködés, transzcendencia) áll. A temperamentum olyan tudattalan automatikus reakciókat jelent, amelyek bizonyos mértékben genetikailag meghatározottak, és stabilak maradnak egész életen át. A karakter a személyiség azon részét jelöli, amely a temperamentum, a családi környezet és az egyéni élettapasztalatok interakcióin keresztül formálódik ki. A temperamentumfaktorok értékei alapján 8 temperamentumtípus különböztethető meg: szenvedélyes, vakmerő, lobbanékony, érzékeny, megbízható, óvatos, független és módszeres. Illetve a temperamentumfaktorok kombinációival (ártalomkerülés, újdonságkeresés, jutalomfüggőség, a kitartás viszont itt nem számít bele) a személyiségzavarok is jól leírhatóak: például az antiszociális személyiségzavart magas újdonságkeresés, viszont alacsony jutalomfüggőség és ártalomkerülés jellemzi. Azonban, ha a karakterfaktorok (önirányítottság, együttműködés, transzcendencia) értékei magasak, abban az esetben nem alakul ki a személyiségzavar. A karakterfaktorok segítségével is kiszámíthatóak karaktertípusok, melyek közül kettő, a rendezett és a kreatív/felvilágosult számít magas értékekkel egészséges karaktertípusnak. A többi karaktertípus (fanatikus, rendezetlen, lehangolt, szeszélyes, autokratikus, dependens) további mentális problémákkal és a személyiségzavarokkal van összefüggésben.
Cloninger modellje alapján tehát kaphatunk egyfajta magyarázatot, hogy mi miatt alakulhatott Kevin élete úgy, ahogy azt a film és a könyv bemutatja. Amennyiben felkeltette az érdeklődésedet a cikkünk, érdemes lehet megnézni a filmet vagy elolvasni a könyvet, hogy még jobban bele tudj látni a témába!
Szlamka Miléna
Irodalom:
https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2020/11/A-szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavarok.pdf
Rózsa S., Kállai J., Osváth A., Bánki M. Cs.: Temperamentum és karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje
A Cloninger-féle temperamentum és karakter kérdőív felhasználói kézikönyve Medicina, Budapest, 2005