Karácsony és az újév környéke tökéletes ideje annak,hogy rádöbbenjünk, hogy mennyire átszövi életünket, gondolkodásunkat, és kultúránkat a hidelemek és babonák világa. Gondoljunk csak bele: karácsonyfa díszitése, ünnepek elötti nagytakarítások, vagy újévkor mákos, lencsés,illetve babos ételek fogyasztása. Ezek a hiedelmek gyakran a népéletből, ősvallásból származnak tehát nagyon mélyen gyökereznek. Vagy ha a mindennapjainkra gondolunk: akárhányszor elmegy elöttünk egy fekete macska még ha nem is gondoljuk komolyan, elgondolkodunk arról, hogy balszerencse néven mi történhetne velünk, de a „lekopogás” is egy gyakori jelenség. A különböző példákat bárki tudná még ezrével sorolni, de vajon definció szinten hogy hangzik a hiedelem, mi köti össze öket ? „A hiedelem olyan tudatbeli kép önmagunkról, a világról, amelyet igaznak tartunk,noha nem igazoltunk, s mégis e szerint választjuk cselekedeteink eredményét és módját.”(Hoppál-Hajnal).
Most, hogy már van egy átfogóbb képünk ezekről a „mágikus jelenségekről”, már csak azt kéne megfejtenünk, vajon miért hisz olyan nagyon sok ember benne. Sokan hiszik azt, hogy az ezekhez való túlzott ragaszkodás, az egyfajta mentális deficit, azonban ha körülnézünk mindenki hisz bennük valamilyen szinten.Legegyszerübben ezt a kérdést, úgy lehetne megválaszolni, hogy a múltban, és a jelenben is, az emberek azért hozták létre ezeket a babonákat és hiedelmeket, hogy olyan dolgokat magyarázzanak meg, vagy olyan dolgoknak adjanak értelmet amikhez lényegében nincs elég információjuk.
Erről a jelenségről alaposabb kutatást Jane L. Risen végzett a Chicago-i Egyetemen. Szerinte az egész hidelemekbe és babonákba vetett hitet, egy dual process nevű teória magyarázza. Ez alapján két rendszer működik az emberben, az egyik a babonákhoz és a hidelmekhez kötődik, míg a másik a racionális gondolkodáshoz. Ezek alapján amikor valakinek van egy babonás megérzése, aktiválódik az egyes rendszer, azonban ha az egyénnek megvan a képessége, és motivációja a racionális gondolkodásra, akkor a 2-es rendszer felül tudja írni az elsőt, és racionális döntést hozunk. Ha ez nem sikerül, és nincs lehetőség a racionális gondolkodásra a „varázslat nyer”. Jane szerint a rendszer még nincs tökéletesítve. A cikkében hosszan tárgyalja a témát, és az interneten ingyenesen elolvasható.
Összeségében, úgy gondolom, hogy ez a téma végtelenül érdekes, és még egyáltalán nincs teljesen feltárva. Pedig ha belegondolunk ezek a jelenségek mindenki orra elött ott vannak csak nem realizáljuk. Zárásként egy humoros anekdotát szeretnék megosztani:
Egyszer a nobel díjas Niels Bohrt meglátogatta egy barátja. Ahogy beszélgettek, a barát azon kapta magát, hogy újra és újra, csak az ajtón lógó patkót figyeli. Amikor már nem bírta tovább megkérdezte:„Niels az nem lehetséges, hogy te brilliáns tudós hiszel az ilyen ostoba babonákban !?!” „Persze hogy nem hiszek.” Válaszolta Bohr. „De tudomásul veszem, hogy szerencsés, annak ellenére, hogy hiszel-e benne vagy sem.”
Források:
- Risen, J. L. (2016). Believing what we do not believe: Acquiescence to superstitious beliefs and other powerful intuitions. Psychological Review, 123(2), 182.
- Hoppál Mihály: Hiedelmek és hagyományok
- Kiemelt kép: https://cdn.pixabay.com/photo/2018/10/04/08/33/black-cat-3723173_960_720.png