Manapság egyre többet hallhatunk az úgynevezett manifesztálásról. De mi is ez pontosan? Cikkünkben a manifesztálás jelenségét fogjuk elemezni és azt a kérdést boncolgatni, hogy vajon rendelkezik-e tudományos háttérrel vagy csupán holisztikus reklámfogásról van-e szó.
A manifesztálás általános definíció szerint a következőt foglalja magába: a cselekedet melynek során az ember összehangolja magát a kívánt szándékokkal, majd az ahhoz szükséges lépéseket megteszi a kívánt cél megvalósításához. Már itt is megjelenik a tett fontossága, ami sokszor hangsúlyvesztett és háttérbeszorított összetevőnek tűnik. Sajnos gyakran még említés se esik a cselekvés lényegességéről, pedig ezen keresztül történik meg a kapcsolódás a pszichológiához.
A manifesztálás megjelenése hindu hagyományokhoz vezethető vissza, népszerűségét mégis A vonzás törvénye (Law of attraction) és ehhez hasonló könyvek hozták. Itt viszont meg kell említenünk, hogy az ilyesfajta könyvekről a szakképzett pszichológusok többsége úgy nyilatkozik, hogy ezek áltudományokon alapulnak. Az online világban a TikTok és Instagram alkalmazások algoritmusában gyorsan elterjedtek és divatossá váltak a manifesztálással foglalkozó tartalmak, főleg a fiatalok körében. A közösségi médián terjedő „módszerek” által leginkább úgy tűnhet, mintha egyszerűen csak arról szólna az egész, hogy az illető pozitív gondolatokat elgondol vagy azokat leírja és ennek eredményeképp legmélyebb vágyai is teljesülni fognak. Ez teljes mértékben a koncepció szűk értelmezése, inkább az álmodozásra utal, mely könnyedségével csábítónak tűnhet az emberek számára, de eredményeket valószínűleg nem szül. Sokan viszont úgy vélik, hogy a gondolati manifesztáció is úgy működik, ahogy az életben sorrendiséget követnek egyes események. Tehát nem manifesztálhatunk magunknak egy házat telek nélkül vagy lottófőnyereményt anélkül, hogy megvettük volna hozzá a sorsjegyet. Ez egy pozitív célkitűzés lehet és az első lépés a vágyaink beteljesedése felé.
A fent említett mód implicit módon utal arra, hogy ami velünk történik életünk során mind irányítható és választás kérdése. Ez a gondolatmenet persze sok hibát foglal magába, de bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik egy kevés igazságtartalma mégis van. Dr. Carol Dweck, pszichológus által végzett kutatás eredményei megmutatják, hogy ha hiszünk abban, hogy valamire képesek vagyunk, akkor valószínűbb, hogy sikeresen véghez visszük azt. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „fejlődő szemléletmódunk”, azaz, a tanulásunkba, fejlődésünkbe és sikerképességünkbe fektetett hitünk, valóban befolyásolhatja cselekedeteink hatékonyságát. Lényeges megemlíteni, hogy a kutatás azt is sugallja, hogy ha valóban hiszünk abban, hogy valamit képesek vagyunk elérni, akkor hajlandóbbak vagyunk keményen dolgozni annak érdekében. Ez teljesen ellentétben áll a vonzás törvénye által leírtaknak, miszerint önmagában a reménykedés célravezető vágyaink eléréséhez.
Jelentőséggel bír önmagában az is, hogyan címkézzük a világot és a belső beszédünk milyen formát ölt, hogyan fogalmazunk. Valamelyest mi formázzuk a saját világunkat, mivel nincs egy objektív világ, melyet mindenki egyformán fog fel. Az ember egy zavaros, végeláthatatlan fizikai ingerkörnyezetben él, mely felfogásának mintázatát sok helyen maga alakíthatja. Kutatások ugyanúgy bizonyították, hogy várakozásaink akár negatívak, akár pozitívak általában beigazolódnak. Robert K. Merton, szociológus nevéhez fűződik az „önbeteljesítő jóslat”, „az a meggyőződés vagy elvárás, amelyet az egyén fenntart egy jövőbeli esemény kapcsán, amely azért nyilvánul meg, mert az egyén azt fenntartja” (Good Therapy, 2015).
Egy könnyen érhető pszichológiai példa erre a placebo jelenség (Isaksen, 2012). A placebo-hatás megjelenését tudományos és klinikai vizsgálatokon részt vevő kísérletiszemélyeken tapasztalták: az eredmények még akkor is javulást mutattak, ha a résztvevők nem is kaptak tényleges kezelést. A résztvevők „kezelésbe” vetett hite befolyásolhatja az állapotukat. Súlyosan beteg emberek gyógyulási folyamataiban nagy fontossággal bír a pozitív gondolkodás pszichoszomatikai szempontból.
A manifesztáláshoz kapcsolódik a pozitív megerősítés is, mely pszichológiai jelentőséggel bír. Az egyik kulcsfontosságú elmélet mögötte az önigazolás-elmélet (Steele, 1988). Tehát empirikus tanulmányok is alátámasztják a gondolatot, miszerint személyes integritásunkat fentarthatjuk azáltal, hogy pozitívan gondolkozunk.
Ahogy az önbeteljesítő jóslatainkkal pozitív dolgokat manifesztálhatunk, úgy megjelenik ennek is az árnyoldala. Például, ha magunk felé folyamatosan azt közvetítjük, hogy sikertelenek leszünk egy előttünk álló megoldandó feladatban, akkor nagyobb eséllyel fogunk kudarcot vallani, mintha egyáltalán nem predesztinálnánk semmit. Ez a „bebeszélés” hozza el azt a fordulatot, hogy meggyőzzük magunkat arról, nem vagyunk kompetensek a probléma megoldásához. Diszfunkcionális feltevéseink mind testi, mind lelki tünetekhez is vezethetnek.
Összességében elmondhatjuk, hogy elsőre elérhetetlennek tűnő álmaink elgondolása és papírra vetése még nem váltja valóra őket. Viszont, ha már megtettük az első lépést a pozitív elgondoláson túl vágyaink felé, akkor már csak rajtunk áll ezek sorsa. Saját „jóslatainkat” mi alakítjuk magunknak, ez a manifesztáció alapja.
Készítette: Brassnyó Judit, Qayum Laura
Források:
Fournier, D. (2018). “Manifestation: The Real Deal.” Psychology Today, Sussex Publishers, Letöltve: www.psychologytoday.com/us/blog/mindfully-present-fully-alive/201812/manifestation-the-real-deal
Davis, T. (2020).“What Is Manifestation? Science-Based Ways to Manifest.” Psychology Today, Sussex Publishers, Letöltve: www.psychologytoday.com/us/blog/click-here-happiness/202009/what-is-manifestation-science-based-ways-manifest
Brogley, G. (2020). “The Psychology behind Manifestation.” The Campanile, Letöltve: www.thecampanile.org/2020/10/24/the-psychology-behind-manifestation/
Ackerman, C. E. (2020). “Self-Fulfilling Prophecy in Psychology: 10 Examples and Definition.” PositivePsychology.com, Letöltve: www.positivepsychology.com/self-fulfilling-prophecy/
Moore, C. (2020). “Positive Daily Affirmations: Is There Science Behind It?” PositivePsychology.com, Letöltve: www.positivepsychology.com/daily-affirmations/
Good Therapy. (2015). Self-fulfilling prophecy. Good Therapy PsychPedia. Letöltve: https://www.goodtherapy.org/blog/psychpedia/self-fulfilling-prophecy
Isaksen. J. V. (2012). The self-fulfilling prophecy. Popular Social Science. Letöltve: http://www.popularsocialscience.com/2012/12/27/the-self-fulfilling-prophecy/
Steele, C. M. (1988) itt: L. Berkowitz (Ed.) – Advances in experimental social psychology (Vol. 21, pp. 261-302).
Dweck. C. S. (2015) Szemléletváltás – A siker pszichológiája Kiadó: HVG Könyvek
- Kiemelt kép: https://cdn.pixabay.com/photo/2015/12/09/01/02/mandalas-1084082_960_720.jpg