MI OKOZZA A Déjà Vu ÉRZÉST?
Ki ne érzett volna már Déjà Vu-t? A szó francia eredetű (ki hitte volna) és azt jelenti “már láttam”. De mégis mi a Déjà Vu? Hát hiba a Mátrixban, mi más?
Nem, természetesen nem, de közel az igazság. Nagyon úgy tűnik, hogy a furcsa, különleges érzést az okozza, hogy az agyunk azon része, ami a hasonlóságokra figyel, tévesen bekapcsol “aha, ezt már láttam”, de szorosan utána a “valóság ellenőrző” rész jelez, hogy “nem, nem láttad”. Ez a kettősség adja ezt a megmagyarázhatatlan, bizsergető, misztikus érzést.
A kutatások arra is rámutattak, hogy fiatalabb korban gyakoribbak ezek az események és az idő múlásával ritkulnak. Ennek kettős oka van. A fiatal agy gyorsabban “tüzel”, tehát a “már láttam” érzés hamarabb aktiválódik. A másik indok a ritkulásra, hogy az idősödő elme nem mindig kapcsolja be a “valóság ellenőrző” részét, így elhisszük, hogy már láttuk/megtörtént valami, vagyis elmarad az ellentmondásból adódó megmagyarázhatatlan érzés.
A teljes cikket elolvasva megtudhatod, milyen módon próbálják laboratóriumi körülmények között előidézni a Déjà Vu-t, továbbá részletesebben olvashatsz a fentiekről.
https://www.scientificamerican.com/article/what-causes-the-feeling-of-deja-vu/
DIGITÁLIS JÖVŐ A MENTÁLIS EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS TERÁPIÁK SZÁMÁRA
Frank Chen, a texasi Houston Felnőtt Pszichiátria egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a pandémia óta sokkal több páciens hajlandó mobilalkalmazásokat használni egy terápia során, mint előtte.
A cikk hangsúlyozza, hogy a digitalizáció ezen a területen azért is örvendetes, mert a tavalyi évben közel 53 millió amerikai szenvedett valamilyen mentális nehézséggel, akik közül mindösszesen 29 millió járt valamilyen kezelésen. Az applikációk ezen a számon jelentősen javíthatnak, hiszen könnyebb és olcsóbb az elérésük, mint egy személyes találkozónak.
Chen elmondja – amit mi is mindig hangsúlyozunk – hogy egy applikáció nem váltja ki a személyes terápiát és a szakembert, azonban a két ülés közötti időt segít áthidalni, továbbá segíthet a kisebb nehézségekkel való megküzdésben
MILYEN EMBER VOLTÁL RÉGEN, ÉS MILYEN LESZEL MAJD EGYSZER? - AZ ÖNÉSZLELÉS VÁLTOZIK AZ ÉLETKORRAL ÉS AZ IDŐVEL
Egy tanulmány szerint, amit a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben publikáltak, az önészlelés elhomályosul idővel – de nem akárhogyan!
Minél inkább vissza-, vagy előre tekintünk az időben, az önészlelésünk sérül, töredékessé válik és információvesztés történik – a lényeg megmarad, de a részletek elvesznek.
Jó, hát ezt tapasztalatból tudtuk, miért érdekes ez mégis?
A kutatáskor az fMRI használatával láthatóvá vált, hogy az agyi kép egyre kevésbé kivehető, minél inkább egy távolabbi önmagunkra gondolunk.
És mit ad ez hozzá a mindennapjainkhoz? Amikor legközelebb egy régi önmagadról elmélkedsz, jusson eszedbe, hogy csak töredékes, megfakult emlékekkel férsz hozzá, így ne befolyásoljon túlságosan a jelenben.
https://www.verywellmind.com/your-self-perception-shifts-as-you-age-study-says-5215383
A TUDOMÁNY ÁLTAL ELFOGADOTT TECHNIKA, AMIVEL TANULHATSZ A BUKÁSAIDBÓL
Ahhoz, hogy motiváltak maradjunk, gyakran igyekszünk elfelejteni és ignorálni a múltbéli kudarcainkat. Pedig a hibák és bukások szőnyeg alá söprése valószínűsíti, hogy újra és újra elkövetjük azokat. Persze, nem csoda, hogy így viszonyulunk a sikertelenségeinkhez, hiszen érzelmi, kognitív, személyes és kulturális akadályok is állhatnak közted és a hibákból való tanulás között. Eskreis-Winkler és Fishbach, a Chicagói Egyetem kutatói publikáltak egy tanulmányt arról, hogy a hibáinkból tanulni nehezebb, mint ahogy a köztudat hiszi. – Huh, végre egy tanulmány erről, nem? Hányszor kapjuk azt az üres életbölcsességet, hogy “Nem baj, majd legközelebb tanulsz a hibádból!”
Jó, de hogyaaaan tanuljak belőle?! A cikk szerencsére erre ad RÉSZLETES választ. Mi összeszedtük a technikákat ebben az összefoglalóban, ha pedig érdekel, mi áll a módszer hátterében, katt a linkre, az eredeti cikkből az is kiderül!
- Érzelmi akadályt legyőzhetsz úgy, hogy KIIKTATOD az egót, vagyis körbenézel és tanulsz mások hibájából, vagy távolságot tartasz és megpróbálod a bukásodat egy harmadik szemszögből megvizsgálni.
- Ha nem sikerül az egó kiiktatása, megpróbálhatod erősíteni. Például a kudarc alapján másoknak adhatsz tanácsot, hogyan ne essenek ugyanebbe a hibába. Kiépíthetsz egyfajta szakértői státusz a hibáid köré, és másokat is buzdíthatsz azzal, hogy ha te túlélted azt a bizonyos eseményt, nekik is lehetséges.
- Kognitív akadály esetén az első technika lehet az, hogy a kudarcot nem szégyenként és titkolnivaló eseményként kezeled, hanem információforrásként. Próbálj meg tárgyilagosan tekinteni rá (mintha valakinek prezit kellene belőle tartanod) és kiemelni a tényszerű adatokat – Mi vezetett idáig? Hogyan kellett volna máshogy?
- A negyedik technika kicsit egyszerű… dehát az egyszerű a nagyszerű, nem? A lényege, hogy ADJ SOKKAL TÖBB IDŐT magadnak arra, hogy megismerd, beismerd és feldolgozd a kudarc eseményeit és tanulságát. Nem kell sietni.
- Az utolsó tipp egy picivel nehezebb a többinél, de hosszútávon talán a legnagyobb hozadékkal bír: ne csak te próbálj tanulni a hibáidból, hanem vedd rá a környezetedet is. Legyen kulturálisan alap, hogy a kudarc többé nem kudarc, hanem lecke. Kezdd a családdal, a barátokkal vagy egy olyan közösséggel, amire hatásod van (pl. munkahely, klub, stb.).
Részletek itt:
Bízunk benne, hogy te is érdekesnek találtad ezeket az új pszicho-híreket. Ha olvasnál még, akkor további 3 februári összefoglaló vár a PopJohn blogon (https://www.popjohn.com/blog/), sőt a januári posztot is visszakeresheted!
A szerzőről: A cikket a PopJohn szakemberei írták. Mi, a PopJohnnál olyan pozitív pszichológiára épülő gyakorlatokat készítünk, amelyek egyszerűek, élvezetesek és napi néhány percben elvégezhetőek. A gyakorlatok elérhetőek kártya, napi emailes értesítő és mobilalkalmazás formájában. Gyakorlataink segítségével játékos, örömteli formában fejleszthető az önismeret, a mentális jóllét és a tudatosság. |