Manapság már nehéz olyan emberrel találkozni, aki ne tudna elmesélni nekünk egy személyes történetet arról, hogyan próbálták meg átvágni idegenek az interneten. A kiberbűnözés számtalan formát ölthet. Lehet hivatalosnak tűnő email vagy SMS, ami akár egy link megnyitására is felszólíthat. A csalók hirdethetnek nem létező webáruházakat kihagyhatatlan leárazásokkal. Kereshetnek minket telefonon, kiadhatják magukat hivatalos személynek például a banktól. Ahhoz, hogy elkerüljük ezeket az átveréseket rendkívül résen kell lennünk, különben minket is csőbe húzhatnak.
Milyen pszichológiai módszereket használnak ahhoz, hogy manipulálják áldozataikat?
A csalók jól formázott, letisztult, nyelvtanilag helyes üzenetekkel támadnak, ami könnyen keltheti azt az illúziót, hogy valóban hiteles személy van a képernyő túloldalán. Azzal, hogy hivatalos intézménynek adják ki magukat nem csak azt hitetik el az áldozattal, hogy hatalmi pozícióban vannak, hanem hogy kellő szakértelemmel rendelkeznek, hogy bizalommal fordulhatunk hozzájuk, és hogy az utasításaik követésével a saját javunkat szolgáljuk.
,,A leárazás éjfélig tart!” ,,Mihamarabb erősítse meg adatait!”
A sürgető felszólítások azt a benyomást keltik, hogy mielőbb cselekedni kell, aminek hatására feszültség keletkezik az áldozatban. A súlyos stressz hatására azonban romlik a kognitív teljesítmény. A logikus gondolkodás, ami segítene mérlegelni az alternatív megoldásokat, kritikus helyzetekben kevésbé elérhető, így előfordulhat, hogy gondolkodás hiányában cselekszünk.
Érzelmeink is bejátszhatnak a koncentráció nehézségeibe. A magas érzelmi arousal (izgalmi szint) nagymértékben zavarhatja az információfeldolgozást, tehát minél érintettebbek vagyunk a csaló által kitalált helyzetben, minél elkeseredettebbek, dühösebbek vagyunk, vagy minél inkább szorongunk a dolog miatt, annál kevésbé tudunk megfelelően gondolkodni. Úgy is mondhatjuk, beszűkül a látókörünk.
A csalók nem csak szorongást válthatnak ki áldozataikból, hanem azon keresztül félelmet is. Félelem előidézésével pedig elveszik az irányítást a prefrontális kéregtől, agyunknak attól a részétől, ami a kritikus gondolkodás szolgálatában áll, és áthelyezik az amygdalába, mely az érzelmi reakciók tárolásáért felelős szerv. Nem csoda, hogy ilyen helyzetben ésszerűtlenül, érzelmeink által vezérelve cselekszünk.
Az online csalások áldozatai nem csak anyagi károkat szenvednek.
Tagadhatatlan, hogy az áldozat pénzügyi vesztesége az egyik legjelentősebb kimenetele az internetes csalásoknak. Azonban itt nem áll meg a történet. Mint a legtöbb bűncselekmény, a csalások is veszélyeztetik az áldozatok mentális egészségét. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a csalások áldozatai milyen következményekkel számolhatnak.

Látható, hogy a négy legjelentősebb következmény a csalás áldozatainak életében a düh érzése, az anyagi veszteség, a stressz, és a pszichológiai vagy érzelmi válaszok. Fontos kiemelni, hogy az áldozatok nehézségeket élhetnek meg társas kapcsolataik fenntartásában, ami kiterjedhet a párkapcsolatra, a baráti kapcsolatokra, de még a családra is. Bár a táblázat legalján szerepel, nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyeseknél az átverés akár öngyilkossággal kapcsolatos érzéseket is előidézhet.
Nem meglepő, hogy a legtöbb áldozat reakciója az, hogy dühös lesz. Ez az érzés nem csak abból fakadhat, hogy átverték, hanem a tehetetlenségből is. Sajnos a csalók rendkívül gyorsan eltünteik a nyomaikat, így még ha eljárást is indítanak ellenük, nagyon nehezen találják meg őket. Pont ezért folyamodnak olyan kevesen kártérítési eljárásokhoz vagy fordulnak a hatóságokhoz, hiszen a procedúra végeláthatatlanul hosszú és sok esetben eredménytelen.
A stressz és a félelem vitathatatlan részei a bűncselekmények áldozatainak életében. Az internetes csalások áldozatai gyakran aggódnak a személyes adataik biztonságáért. Továbbá a csalás következtében csökkenhet az önértékelésük, és bizalmatlanok lehetnek. Nyugtalaníthatja őket, hogy vajon miért pont őt targetálták, ismételten keresni fogják-e, illetve ha anyagi károkat szenvedett, annak a következménye is stresszforrás lehet. A csalás következtében az áldozat küszködhet a szégyen megélésével is.
Mit tegyek, ha egy szerettemet átverték? Hogyan segítsünk?
A fentiekben említett tehetetlenség és szégyen érzése miatt kevesen fordulnak a hatóságokhoz. Hasonló okok miatt előfordulhat, hogy az áldozatok titokban tartják az esetet, mert félnek tőle, hogy kinevetik őket, rámutatnak, hogy meggondolatlanul cselekedtek, vagy aggodalmat keltenek a körülöttük lévő személyek körében. Mégis, ha kiderül, hogy egy szerettünk csalás áldozata lett, fontos, hogy az ő oldalára álljunk és együttérzéssel támogassuk.
- Vegyük figyelembe az áldozat igényeit. Bár az áldozatok igazságérzetén nehezen segíthetünk (a pénz visszaszerzése, a tettes elkapása és bűnhődése), támogatást nyújthatunk nekik azzal, hogy együttérzéssel bánunk velük és meghallgatjuk sérelmeiket. Egy megértő társ elengedhetetlen ahhoz, hogy az áldozat elinduljon a gyógyulás útján.
- Ítélkezés nélküli beszélgetés és empátia. Sajnos a csalások áldozatait gyakran hibáztatják a károkért, amiket elszenvedtek. Azonban az áldozatok legtöbb esetben eleve szégyenkeznek a történtek miatt, pont a társadalom ilyesféle megítélése okán. Éreztessük velük, hogy nem ítélkezünk, és bánjunk velük tisztelettel.
- Bátorítsuk őket, hogy indítsanak hivatalos eljárást a csaló(k) ellen. Ezzel nem csak az igazságosságba vetett hitet erősíthetjük, de esélyt adunk annak is, hogy másokat megóvjunk az esetleges támadásoktól.
- Készítsük fel őket, hogy a jövőben hogyan kerüljék el az internetes csalásokat. Megtörténhet, hogy azoknak az adatai, akik már egyszer áldozatul estek, felkerülnek egy a csalók által használt listára. Ezáltal előfordulhat, hogy a jövőben ismét célba veszik az áldozatot, ezért kiemelten fontos, hogy megtanítsuk neki hogyan ismerje fel az internetes csalásokat.
- Keressük pszichológus segítségét. Könnyen előfordulhat, hogy a csalás a fenti táblázaton is feltüntetett problémákat idézi elő. Ha visszatérő szorongást, depressziót, vagy idővel nem múló pszichés problémákat tapasztalunk, szükséges lehet felkeresnünk egy szakembert.
Az internetes csalók tehát sokféle pszichológiai hadviseléssel támadják a lakosságot. Félelmet keltenek, arra kényszerítenek, hogy hirtelen döntéseket hozzunk logikus gondolkodás helyett, érzelmi alapon. Bárki áldozatul eshet a kecsegtető leárazásoknak vagy az adatok megerősítését kérő üzeneteknek, amiknek súlyos hatásuk lehet a mentális egészségre. Fontos, hogy ha egy ismerősünket átverték, együttérzéssel és ítéletmentesen bánjunk vele, hiszen a csalók nem válogatnak. Ha pedig az esetet követően nem múlnak el a lelki terhek, ne habozzunk szakember segítségét kérni. Legyünk körültekintőek és gyanakvóak az internet használata közben.
Szerző: Palóczi Sára
Források:
Atkinson, R. L., & Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Button, M., & Cross, C. (2017). Cyber frauds, scams and their victims. Routledge.
Táblázat esetén: Button, M., & Cross, C. (2017). Cyber frauds, scams and their victims (p. 94). Routledge.
Kép: https://pixabay.com/hu/vectors/%C3%A1tver%C3%A9s-randev%C3%BAz%C3%A1si-%C3%A1tver%C3%A9s-7531143/